Lóasszisztált élményalapú tanulás és coaching

A lóasszisztált élményalapú tanulás egy igazán különleges, csodálatos és Magyarországon egyelőre kevéssé elterjedt módja annak, hogy hogyan kerüljünk közelebb önmagunkhoz, hogyan ismerjük meg és fogadjuk el önmagunkat, hogy hogyan tanuljunk magunkról a saját tapasztalataink útján.

A foglalkozásokon a tréner mellett a résztvevő egy – méreteiben is – óriási segítséget kap: egy lovat, aki érzékenyen, előítéletek nélkül reagál az ember érzéseire, cselekedeteire, mintegy tükörként funkcionálva.

Az élményalapú tanulás mellett a coaching technika is bevetésre kerül: a strukturált, fókuszált beszélgetések és különböző eszközök, gyakorlatok támogatják a megszerzett ismeretek, a tudás és az információ mélyülését, beépülését, a mindennapi életben való még hatékonyabb alkalmazásnak módját. A speciális gyakorlatok egyik fő célja, hogy a résztvevő a saját számára legjobb megoldást, utat, a saját életében legjobban használható „megoldókulcsot” megtalálja, majd alkalmazni tudja.

Hatékony, élményalapú tanulás

Kutatások bizonyítják, hogy a tapasztalati úton szerzett tudás, információ hatékonyabban épül be, hogy a „saját bőrünkön” megtapasztalt élmények nemcsak a készségek fejlesztésére alkalmasak, hanem hozzásegíthetnek az egyes viselkedések, szokások megváltoztatásához is.

A lovak ebben igazi tanítómesterek: lényük, ösztönösségük, létezésük, viselkedésük számos olyan tulajdonságot, mintát, formát mutat, amelyek manapság már szinte kivesztek az életünkből.

Ha csak a fizikai létüket nézzük, már akkor is nagy különbségek vannak az emberhez képest: szívük mágneses tere kilencszer nagyobb az emberénél, koherens, más néven szívlégzésükkel pedig már a puszta jelenlétükkel is megnyugtatnak minket. A velük való kapcsolódás, összehangolódás, megérintésük, légzésük megnyugtat, kikapcsol, boldogsággal tölt el minket. Szintén tudományos tény az, hogy az állatok mellett, az állatokkal való interakciók során csökken a szervezet kortizol-szintje, ami a stresszre adott testi reakciókat szabályozza, miközben az oxitocin nevű hormon, az ún. „szeretet- vagy kötődéshormon”, szintje pedig nő.

Zsákmányállat és ragadozó

Az ember zsákmány és ragadozó egyszerre, ha ez kiegyensúlyozott mértékben van jelen az életünkben, akkor összhangban tudunk lenni magunkkal. A modern világban azonban túl sokat vagyunk a ragadozói létben: állandó ugrásra készen, figyelemben, stresszben, miközben külsőleg sokszor magunkra erőltetjük a nyugalmat.

Nagyon sokan küzdünk azzal, hogy elnyomjuk a valódi érzéseinket, megtanultuk nem tudjuk kifejezni azt, ami bennünk van. A lovak menekülő állatok: túlélésük záloga az állandó figyelem, a jelenlét, a nagyfokú érzékenység, a kifinomult érzékelés és a gyors reakciókészség. A lovak számára tehát ez a belső ellentmondás, az az elnyomás, ez a „más van kívül, mint belül” piros jelzés: megijeszti őket az, ha valakinél azt érzékelik, hiszen a ragadozók is így cserkészik be áldozatukat. A foglalkozások során tehát lehetőség nyílik annak megtanulására, hogy hogyan fejezzük ki azt, ami bennünk van. A ló akkor tud kapcsolódni velük, akkor tud odajönni hozzánk, ha nem érez fenyegetettséget ez pedig akkor történik meg, amikor ki tudjuk fejezni, megtudjuk élni a valódi érzelmeinket. (Ebben  a koherens, őszinte állapotban lenni nagyon fontos – akkor is, ha esetleg arra van szükség, hogy a nehéz érzelmeinket érzéseinket éljük meg.)

A lovak mellett automatikusan erősödik a zsákmányállati energetikánk: a folyamatos összpontosítás, fókuszáltság helyét a „pásztázás”, a horizont tágulása erősödik, az vadászat energetikáját az együttműködés energiája váltja fel. Megtanulható és gyakorolható az is, hogyan fedezzük fel és fejezzük ki a valódi szükségeinket, miközben „megszelídíthetjük a bennünk lévő predátort” úgy, hogy mindeközben ne kelljen az erőnkről, a határozottságunkról és saját igényeinkről lemondanunk.

A lovak mellett megnyugodhatunk, megérkezhetünk, visszatalálhatunk a saját „közepünkhöz”, jelen lehetünk, a menekülő állat elől nem kell menekülnünk, nem kell szerepet játszanunk.

Ezek a csodálatos állatok együttműködésre, partnerségre tanítanak minket, fejleszthető mellettük a kommunikációs készség, a fokozatosság, valamint a szülői és vezetői kompetenciák is. Megtanulható az erő és határozottság használata, anélkül, hogy ehhez agresszívvé kellene válnunk.

„Hasznos minták”

A lovak – az emberi létet, a módszert tekintve – „hasznos” tulajdonsága, hogy nem agyalnak, nem rágódnak, nem gyártanak stratégiát, mindeközben pedig semmit nem tesznek feleslegesen. Gondoljunk csak bele ebbe: micsoda energiapazarlás állandóan előre gondolkozni, szorongani, meg nem történt dolgokon. A lovak ezt nem teszik, ők a helyzetre reagálnak. És pont ez történik velük a foglalkozások során is: a jelenbe hoznak, az itt és mostba, egy olyan reaktív állapotba hozva, amelyet később a mindennapjaikban is tudunk „használni”. Nem kell előre elképzelni, hogy mit fogunk csinálni, egyszerűen csak az adott helyzetben érezzük, hogy mire van szükség, hogy mit „kell” tenni.

A ló reagál

A ló reagál – előítéletek és ítéletek nélkül– arra, ami történik a velünk való kapcsolódásban. Nem érdekli őket, hogy honnan jöttünk, milyen a ruhánk, a hajunk, a sminkünk – minket érzékelnek, ránk reagálnak: a légzésünkre, a pulzusunkra, a mozdulatainkra, a hangszínünkre, arra kíváncsi, ami bennünk van, erre reagál. Fontos, hogy nem „hazugságvizsgálatról” van szó, a lovak nem kritikát, hanem visszajelzést adnak, ami – ha helyesen használjuk – építő lesz számunkra. 

A változás jelenidejűvé, valódivá, zsigeri szinten megélhetővé válik: a foglalkozások során egész lényünk vesz részt a folyamatban. Kép, mozdulat, illat vagy akár hang is társítható az élményhez, érzéshez, olyan kézzelfogható tanulási lehetőség ez, amelynek gyümölcseit a mindennapokba „visszatérve” is élvezhetjük

Újratervezés

A foglalkozásokon könnyen kerülhetünk olyan helyzetekbe, amelyekkel korábban még nem szembesültünk: a résztvevők nagy százaléka nem rendelkezik korábbi lovas tapasztalattal, így minden új, minden szokatlan, minden ismeretlen – és valljuk be, komfortzónán kívüli. A tréningek során lehetőség van kipróbálni valami újat, lehetőség van máshogy csinálni valamit, kísérletezni, tanulni, újra tervezni a cselekvést, a terveket, a módszereket. A hétköznapitól eltérő környezet, az új helyzetek, impulzusok új megoldásokat, új nézőpontokat tesznek lehetővé, amelyek a későbbiekben is használhatóak majd.

Mindez nagyban elősegítheti a változáshoz való viszonyunkat, támogathatja a kreatív újratervezés folyamatát és megkönnyítheti számunkra az ehhez szükséges képességek és készségek fejlődését és használatát a mindennapokban is.

A foglalkozásokon való részvételhez előzetes lovastudásra nincs szükség, a lovakkal végzett gyakorlatok során a földről, a hátukra való felülés dolgozunk velük. A lovaktól való félelem sem jelent akadályt: a foglalkozások során lehetőség van feltérképezni és feloldani, leküzdeni ezeket a kellemetlen érzéseket.

Interjú velem a lovas önismeretről itt.

Fontos

A lóasszisztált foglalkozások részét nem képezi sem gyógyítói, sem természetgyógyászati, sem pedig pszichoterápiás tevékenység.

A Natívmethod módszere egy kísérleti tanulási forma, ami a lóval való kapcsolódáson alapul.
Az állat-asszisztált tanulás kategóriájába esik (AAL- Animal Assisted Learning).
Mentálisan és fizikailag egészséges emberekkel dolgozunk, önismereti szinten, az élmények tudatosításán keresztül.
A résztvevő új helyzetben, új ismereteket szerezhet saját magával és a működésével kapcsolatban, teret kap a kísérletezés, a cél helyett a folyamatra kerül a fókusz.