DSC_9824

Hogyan segít a ló a szülői kompetenciák fejlesztésében?

És mik egyáltalán azok a szülői kompetenciák? Mi kell ahhoz, hogy tudjunk jól lenni a gyerekeinkkel?

Jelenléttel. Kapcsolódással. Ítélet- és előítéletmentességével. És azzal, hogy velük „tét nélkül” tanulhatunk. Kipróbálhatunk, csinálhatunk valamit teljesen másképp.

A lovak a foglalkozások során fantasztikus fejlődési lehetőséget biztosítanak számunkra, hiszen számos olyan készség, képesség gyakorolható a velük való munkában, amelyet aztán később a mindennapjainkban a saját gyerekeinkkel kapcsolatban is alkalmazhatunk.

De vajon mik azok a készségek, képességek és hogyan kapcsolódnak azok a lovakkal való munkához, amelyek segítenek minket abban, hogy hatékony, ha úgy tetszik „jó” szülők legyünk?

1. Szeretet

Talán nem egyértelműen kompetencia, de mindennek az alapját jelenti az, hogy mennyire vagyunk képesek szeretni, mennyire merjük megélni, és mennyire tudjuk kifejezni a szeretetünket. A lovak mellett sok minden letisztul, sok minden egyértelművé válik, sok minden tudatosodik, így a szeretettel kapcsolatban is hatalmas felismerésekre tehetünk szert.

Számtalan alkalommal éltem már meg (és ez alól én sem vagyok kivétel 😉), hogy a foglalkozásokon résztvevők arra vágynak, hogy a ló magától közelítsen, keresse a kontaktust, kapcsolódjon. Bármi is történik: gyönyörű példája lehet annak, hogy hogyan is érezzük magunkat bizonyos szituációkban. A kérdés természetesen az, hogy mit kezdünk ezekkel az érzésekkel: hagyjuk, hogy eluralkodjanak rajtunk vagy megpróbálunk másként csinálni valamit

2. Kommunikáció

A lovakkal való foglalkozás során egyértelmű kommunikációra van szükség: ahhoz, hogy egy ló megértse, hogy mit kérünk tőle, nekünk is pontosan tudnunk kell, hogy mit szeretnénk. És ezt ráadásul szavak nélkül érdemes kommunikálni. Ha egy 600 kilós állat szavak nélkül megérti, hogy mit kérünk tőle, akkor mi lehet az, amit egy gyereknek nem tudunk elmondani? 😉

3. Egyértelmű célok és értékek

A vezető az, akinek terve van – mondja Pat Parelli, a lovasvilág egyik legelismertebb szakembere. Egy ló azzal a vezetővel („szülővel”) tud jól dolgozni, kapcsolódni, aki tudja, hogy mit akar, merre tart és hogyan fogja elérni a célját. Az, aki tudja, milyen értékek mentén éli az életét, az tudja mutatni az irányt, az tudja, hogy merre van az arra.

A ló ezt az embert tudja követni. A gyerek is.

A foglalkozások során több olyan gyakorlatra kerül sor, amelyekben célokkal és azok felé vezető úttal kapcsolatban van lehetőség tanulni, próbálkozni.

4. Példamutatás és a saját érzelmeink kezelésének képessége

Számos kutatás bizonyítja, hogy a gyerekek az előttünk álló példákból tanulnak a legtöbbet. Azt pedig már biztos Te is tapasztaltad, hogy a gyerekek, minél kisebbek, annál jobban, átveszik a mi hangulatainkat, energiáinkat.

A lovak a velük való kapcsolódás során ránk reagálnak, minket tükröznek: ha feszültek, idegesek vagyunk, a lovak átveszik ezt. Ha azonban nyugodtak tudunk maradni, illetve meg tudjuk nyugtatni saját magunkat – sokszor akár a körülmények ellenére is – akkor ők is megnyugszanak.

Többször meséltem el már a saját „Furfangos sztorimat”, most újra felvettem Neked, a videót itt találod.

5. Következetesség

Nekem személy szerint azt hiszem ez a legnehezebb: hogy ugyanarra az akcióra, ugyanaz a reakció érkezzen. Mindig. A lovak nekem is segítségemre voltak ebben a rendkívül fontos témában: mellettük megtanultam, hogy kiszámíthatónak és egyértelműnek kell lennem, különben nem fogják érteni, hogy mit szeretnék tőlük. Ez a tanulási folyamat a gyerekeimmel való kapcsolatomra is hatással volt, sokkal többször vagyok képes következetesnek maradni, mint régebben, így elkerülve azt, hogy összekeverjem őket, hogy valami konfúz „szabályrendszerben” neveljem őket.

6. Hatékonyság és rugalmasság

Szülőként szükség van a hatékonyságra, különben semmire se jutnánk. Össze szedettnek kell lenni, kell, hogy legyenek terveink, céljaink – amiket aztán sokszor egy perc alatt ki kell dobni a kukába, például egy hirtelen jött betegség vagy egy vizes nadrág miatt :D.

Mégsem engedhetjük meg magunknak, hogy ez az ár elsodorjon minket, kell egy B vagy C (D, E, F…) forgatókönyv is.

Sokszor kénytelenek vagyunk reagálni, mégis arra fontos, hogy legyen valamiféle keret, valami amihez lehet igazodni, és szükség van az egyensúlyra a spontaneitás és a tervszerűség között is.

A lovakkal való munka rendkívül jól szimulálja ezt: sokszor úgy mennek a dolgok, mint vajban a kés, másszor aztán pedig semmi nem sikerül. A lovak reagálnak és mi is reagálunk rájuk. Mindent megpróbálunk-e elérni, akkor is ha már úgy érezzük, hogy a „torkán nyomjuk le” vagy képesek vagyunk-e eltérni az eredeti tervtől és engedni? Megtaláljuk-e ez egyensúlyt az engedés, a hatékonyság és következetesség között?

7. Határok kijelölése és betartása

Az egyik kedvenc témám, lóval és gyerekkel egyaránt. Míg a gyereknek sokszor könnyebben engedünk, egy lóval ezt nem tehetjük meg. Fizikai mérete és ereje miatt nem lehet, hogy azt csináljon velünk, amit akar. Nem engedhetjük, hogy lökdössön, elsodorjon, vagy rálépjen a lábunkra. Meg kell húzni a határainkat és be kell tartatni azokat – egyértelműen, tisztán, de szeretettel és agresszió, erőszak nélkül.

8. Gyors és adekvát reakció, időzítés, jutalmazás

A lovak gyorsak. Nagyon gyorsak, sebességben és reakcióban, észlelésben egyaránt. És rendkívül gyorsan tanulnak: jót is, rosszat is. Mármint szerintünk. Mert nekik nincs ilyenfajta dualitásuk: nincs jó, nincs rossz. Ahogy a kisgyermeknek sem. Nem tudja, hogy rosszat csinál. (Ráadásul felnőtt emberek között is megoszlanak azért a vélemények számos dologban, hogy mi a rossz és a jó.) Egy trükklovas számára mámorító érzés, amikor megtanítja a lovát ágaskodni. Én a gyerekeim alatt ezt nem feltétlenül szeretném látni.

Tehát nekünk kell megmutatnunk a gyereknek a lónak, hogy nekünk mi az elfogadható, hogy mik a mi szabályaink, hogy mi az a keret, amiben tudunk együttműködni, mi az, ami számunkra elfogadható, mi a kívánatos viselkedés.

Mindezt gyors és a megfelelő időben adott megerősítéssel, jutalmazással tudjuk megtenni – ahogyan egy gyereknél is.

Lovak és gyerekek

Mind a lovakkal, mind a gyerekekkel való kapcsolódásban érdemes törekedni az egyensúlyra: minden ló és minden gyerek más. Máshogy reagál, máshogy érez, más a temperamentuma, mások az igényei. Nem érdemes az édesszájú gyereket töltött káposztával tömni, ha őt sokkal boldogabbá teszi a palacsinta. Mindezt természetesen mértékkel.

Nincs könnyű dolgunk szülőként, ez egészen biztos, de törekedni egy harmonikus, mindenki számára fejlődéssel teli kapcsolatra minden bizonnyal érdemes. Ha pedig a lovak személyében ilyen fantasztikus és hatékony támogatókra lelhetünk, akkor talán ezt is érdemes kihasználni.

Share this post

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: google
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email